Szuper, de én megyek és megkeresem Beckyt.
2. fejezet
2. fejezet
A folyosón találkoztam Ashleyvel.
- Hé Ash, Sethnél találkozunk, buli lesz – mondtam neki.
- Oké, tudom. Jaj, már nagyon várom. Jason is ott lesz. Annyira helyes. Ma este az ujjaim köré csavarom – áradozott Ashley. – Szerinted melyik blúzomat vegyem fel, a pirosat, vagy a feketét? A hajamat valószínűleg kivasalom, bár nem tudom, hogy Jason a göndör, vagy egyenes hajat szereti-e.
Nem tudtam tovább hallgatni.
- Szuper, de én megyek, megkeresem Beckyt.
- Persze, menj csak– elindult a szobája felé.
Elszomorodtam, Jason az új srác, és ráadásul helyes is, ő most a fő attrakció. A lányok körül fogják ugrálni. Mindegy. Nagyon sok helyes mora srác van még errefelé, és bármelyiket megkaphatnám.
Bementem a szobámba, Becky ott ült az ágyán. Ő a szobatársam.
- Szia, egy óra múlva találkozunk Sethnél, tudod, csak a szokásos – világosítottam fel.
- Oké – válaszolta mosolyogva.
Nem öltöztem ki. Gyakran találkozunk a srácokkal, beszélgetünk, esetleg iszunk. Nem igazán buli, csak baráti összejövetel jellegű. Felkaptam egy zöld toppot, egy kockás sortot, és a zöld Converseemet. Hátha az ablakon kell távoznunk. Becky egy virágos ruhát választott, és egy balerina cipőt. Kettőnk közül ő a lányosabb. Szekrénye alig bírja el tervezői ruháit, szoknyáit. Én kicsit fiúsabb vagyok, gyönyörű márkás ruhákat is lehet találni a szekrényembe, de azokat csak bulikra veszem fel.
Elindultunk Jasonékhez. Ügyesen átsurrantunk. Ashley természetesen már ott volt, de Seth, és Cole velünk együtt futottak be. Kicsit meglepődtek, hogy Jasont is ott találják, de halottuk, hogy Seth új szobatársat kap.
- Sziasztok, srácok! – köszönt Wes. Mindig ő volt a nagydumás, a vezér. – Ő itt Jason, ők pedig Becky, Seth és Cole. Asht és Samyt már ismered.
- Reméljük jó fej vagy, mert Seth szobája a törzshelyünk – viccelődött Cole, aki egyébként Wes szobatársa. Ők a suli másik felében laknak, mivel dampyrok.
Előkerültek a poharak, és az ital. Ashley folyton Jasonön lógott, nevetgéltek, jól elvoltak. Wes és Cole is hozzájuk csapódott. Becky és Seth egymással voltak elfoglalva, elfelejtettem megemlíteni, hogy ők járnak. Egyedül maradtam. Odamehettem volna a fiúkhoz, és Ashhez, de gondoltam nem zavarom meg őket. Egyszer csak Becky leült mellém.
- Mért nem mész oda hozzá? – kérdezte
- Kihez?
- Hát Jasonhöz.
- Mert Ashleyvel beszélget.
- Ugyan már. Hát ennyire vak vagy? Te mindig is jobban kijöttél a fiúkkal, mint én. Nem látod? Folyton téged néz.
- De Ashley,
- Csak udvarias - vágott közbe. – Figyu, én láttam, hogy néz rád a folyosón, és azt is, ahogy te rá. Ashley holnapra kiábrándul belőle, de akkor jön egy másik lány. Rajta, még nem késő.
Rámosolyogtam. Becky volt a legjobb barátnőm. Sokkal szelídebb, kedvesebb, és naivabb, mint Ashley, és pontosan ezeket szerettem benne. Persze Ashley volt a másik barátnőm, de ő sokkal inkább vadabb. Az öccse, Seth (4 perc van köztük) visszafogott, és sokban hasonlít Beckyre, nagyon jó párost alkotnak. Elindultam a fiúkhoz, de ekkor léptek zaját hallottam meg. Tanár! Mindenki egyszerre reagált. A fiúk eltüntették a whiskyt, és a poharakat, mi pedig hárman bemásztunk a szekrénybe. Rutinosak voltunk már. Halk kopogásra lettem figyelmes. Seth kinyitotta az ajtót, ő nem ivott, így ő beszél majd.
- Mi folyik itt? – kérdezte Mr. Brendon, az állati viselkedéstan tanár.
- Csak összejöttünk egy kicsit beszélgetni – felelte Seth ártatlanul.
- Mivel péntek van, ezért maradhat a két dampyr. És a banda lány tagjai hol vannak?
- Nem tudom, lehet, hogy csajos estét tartanak – a fiúkból kitört a vihogás.
Hallottam, ahogy Mr. Brendon körbejárja a szobát. Elképzeltem, ahogy benéz az ágyak alá. Vajon nem érzi az alkohol szagot? Hát persze! Seth levegőmágus, biztos kicsit átmozgatta a szoba levegőjét. Hirtelen kinyílt a szekrényajtó. Egy pillanatra megállt bennem az ütő. Szerencsére magunkra dobáltuk Seth pólóit, így a tanár egy rendetlen ruhakupacnak nézhetett minket. Becsukta az ajtót, s én fellélegezetem. A lányok mellettem ugyanezt tették.
- Badica úr, nem biztos, hogy a megfelelő társaságot választotta. Velük könnyen bajba keveredhet – mondta Jasonnek a tanár.
- Köszönöm, majd vigyázok – felelte a fiú.
- Fél óra múlva, vége a kijárásnak. Addigra, és Handl és Brooks úr is legyenek a szobájukban. – Mr. Brendon kiment. Tetszett Jason válasza, nem volt pimasz a tanárral, mégis megvédett minket. Vártunk még fél percet, hogy minél távolabb kerüljön a veszély, majd kikászálódtunk.
- Nagyok voltatok fiúk! – kiáltotta Ashley, és máris Jason mellett termett.
- Amikor benyitott a szekrénybe, azt hittem lebukunk – mondta Seth.
- Viszont, nem akarok ünneprontó lenne, de tényleg mindjárt takarodó – szólalt meg Wes.
- Akkor, sziasztok, fiúk! – köszöntünk el Beckyvel, de Ashley még ott maradt Sethtel, és Jasonnel.
Négyesben sétáltunk vissza, mivel a fiúknak útba esett a szobájuk. Cole Beckyvel volt elfoglalva, én pedig Wesszel beszélgettem.
- Jó fej srác ez a Jason, csak ne nyomulna rá Ashley – mondta.
- Aha. Várj, mi? Miért, mi baj van azzal, ha tetszik Ashleynek? – kérdeztem meglepetten.
Megvonta a vállát:
- Hát mondjuk azért, mert Jasonnek nem jön be Ash. Másnak viszont tetszik Ashley, de Jason miatt nem veszi észre.
Kicsit összezavarodtam.
- Hú. Te vagy a más? – kérdeztem
Egy újabb vállrángatás volt a válasz.
- De Wes, ha tetszik Ashley, miért nem mondod meg neki?
- Mert ő nemes, úgysem járna egy dampyrral.
- Jaj, ne nézd már ennyire sznobnak – volt igazság abban, amit mondott.
Elértünk a szobánkhoz, Becky bement, de én megtorpantam az ajtóban.
- Te, Wes. És ki az, aki bejön Jasonnek?- kérdeztem bizonytalanul.
Titokzatosan rám mosolygott.
- Hé, gyere már! – kiáltotta Cole.
A fiúk eltűntek, és én még mindig ott álltam az ajtóban.
- Hé Ash, Sethnél találkozunk, buli lesz – mondtam neki.
- Oké, tudom. Jaj, már nagyon várom. Jason is ott lesz. Annyira helyes. Ma este az ujjaim köré csavarom – áradozott Ashley. – Szerinted melyik blúzomat vegyem fel, a pirosat, vagy a feketét? A hajamat valószínűleg kivasalom, bár nem tudom, hogy Jason a göndör, vagy egyenes hajat szereti-e.
Nem tudtam tovább hallgatni.
- Szuper, de én megyek, megkeresem Beckyt.
- Persze, menj csak– elindult a szobája felé.
Elszomorodtam, Jason az új srác, és ráadásul helyes is, ő most a fő attrakció. A lányok körül fogják ugrálni. Mindegy. Nagyon sok helyes mora srác van még errefelé, és bármelyiket megkaphatnám.
Bementem a szobámba, Becky ott ült az ágyán. Ő a szobatársam.
- Szia, egy óra múlva találkozunk Sethnél, tudod, csak a szokásos – világosítottam fel.
- Oké – válaszolta mosolyogva.
Nem öltöztem ki. Gyakran találkozunk a srácokkal, beszélgetünk, esetleg iszunk. Nem igazán buli, csak baráti összejövetel jellegű. Felkaptam egy zöld toppot, egy kockás sortot, és a zöld Converseemet. Hátha az ablakon kell távoznunk. Becky egy virágos ruhát választott, és egy balerina cipőt. Kettőnk közül ő a lányosabb. Szekrénye alig bírja el tervezői ruháit, szoknyáit. Én kicsit fiúsabb vagyok, gyönyörű márkás ruhákat is lehet találni a szekrényembe, de azokat csak bulikra veszem fel.
Elindultunk Jasonékhez. Ügyesen átsurrantunk. Ashley természetesen már ott volt, de Seth, és Cole velünk együtt futottak be. Kicsit meglepődtek, hogy Jasont is ott találják, de halottuk, hogy Seth új szobatársat kap.
- Sziasztok, srácok! – köszönt Wes. Mindig ő volt a nagydumás, a vezér. – Ő itt Jason, ők pedig Becky, Seth és Cole. Asht és Samyt már ismered.
- Reméljük jó fej vagy, mert Seth szobája a törzshelyünk – viccelődött Cole, aki egyébként Wes szobatársa. Ők a suli másik felében laknak, mivel dampyrok.
Előkerültek a poharak, és az ital. Ashley folyton Jasonön lógott, nevetgéltek, jól elvoltak. Wes és Cole is hozzájuk csapódott. Becky és Seth egymással voltak elfoglalva, elfelejtettem megemlíteni, hogy ők járnak. Egyedül maradtam. Odamehettem volna a fiúkhoz, és Ashhez, de gondoltam nem zavarom meg őket. Egyszer csak Becky leült mellém.
- Mért nem mész oda hozzá? – kérdezte
- Kihez?
- Hát Jasonhöz.
- Mert Ashleyvel beszélget.
- Ugyan már. Hát ennyire vak vagy? Te mindig is jobban kijöttél a fiúkkal, mint én. Nem látod? Folyton téged néz.
- De Ashley,
- Csak udvarias - vágott közbe. – Figyu, én láttam, hogy néz rád a folyosón, és azt is, ahogy te rá. Ashley holnapra kiábrándul belőle, de akkor jön egy másik lány. Rajta, még nem késő.
Rámosolyogtam. Becky volt a legjobb barátnőm. Sokkal szelídebb, kedvesebb, és naivabb, mint Ashley, és pontosan ezeket szerettem benne. Persze Ashley volt a másik barátnőm, de ő sokkal inkább vadabb. Az öccse, Seth (4 perc van köztük) visszafogott, és sokban hasonlít Beckyre, nagyon jó párost alkotnak. Elindultam a fiúkhoz, de ekkor léptek zaját hallottam meg. Tanár! Mindenki egyszerre reagált. A fiúk eltüntették a whiskyt, és a poharakat, mi pedig hárman bemásztunk a szekrénybe. Rutinosak voltunk már. Halk kopogásra lettem figyelmes. Seth kinyitotta az ajtót, ő nem ivott, így ő beszél majd.
- Mi folyik itt? – kérdezte Mr. Brendon, az állati viselkedéstan tanár.
- Csak összejöttünk egy kicsit beszélgetni – felelte Seth ártatlanul.
- Mivel péntek van, ezért maradhat a két dampyr. És a banda lány tagjai hol vannak?
- Nem tudom, lehet, hogy csajos estét tartanak – a fiúkból kitört a vihogás.
Hallottam, ahogy Mr. Brendon körbejárja a szobát. Elképzeltem, ahogy benéz az ágyak alá. Vajon nem érzi az alkohol szagot? Hát persze! Seth levegőmágus, biztos kicsit átmozgatta a szoba levegőjét. Hirtelen kinyílt a szekrényajtó. Egy pillanatra megállt bennem az ütő. Szerencsére magunkra dobáltuk Seth pólóit, így a tanár egy rendetlen ruhakupacnak nézhetett minket. Becsukta az ajtót, s én fellélegezetem. A lányok mellettem ugyanezt tették.
- Badica úr, nem biztos, hogy a megfelelő társaságot választotta. Velük könnyen bajba keveredhet – mondta Jasonnek a tanár.
- Köszönöm, majd vigyázok – felelte a fiú.
- Fél óra múlva, vége a kijárásnak. Addigra, és Handl és Brooks úr is legyenek a szobájukban. – Mr. Brendon kiment. Tetszett Jason válasza, nem volt pimasz a tanárral, mégis megvédett minket. Vártunk még fél percet, hogy minél távolabb kerüljön a veszély, majd kikászálódtunk.
- Nagyok voltatok fiúk! – kiáltotta Ashley, és máris Jason mellett termett.
- Amikor benyitott a szekrénybe, azt hittem lebukunk – mondta Seth.
- Viszont, nem akarok ünneprontó lenne, de tényleg mindjárt takarodó – szólalt meg Wes.
- Akkor, sziasztok, fiúk! – köszöntünk el Beckyvel, de Ashley még ott maradt Sethtel, és Jasonnel.
Négyesben sétáltunk vissza, mivel a fiúknak útba esett a szobájuk. Cole Beckyvel volt elfoglalva, én pedig Wesszel beszélgettem.
- Jó fej srác ez a Jason, csak ne nyomulna rá Ashley – mondta.
- Aha. Várj, mi? Miért, mi baj van azzal, ha tetszik Ashleynek? – kérdeztem meglepetten.
Megvonta a vállát:
- Hát mondjuk azért, mert Jasonnek nem jön be Ash. Másnak viszont tetszik Ashley, de Jason miatt nem veszi észre.
Kicsit összezavarodtam.
- Hú. Te vagy a más? – kérdeztem
Egy újabb vállrángatás volt a válasz.
- De Wes, ha tetszik Ashley, miért nem mondod meg neki?
- Mert ő nemes, úgysem járna egy dampyrral.
- Jaj, ne nézd már ennyire sznobnak – volt igazság abban, amit mondott.
Elértünk a szobánkhoz, Becky bement, de én megtorpantam az ajtóban.
- Te, Wes. És ki az, aki bejön Jasonnek?- kérdeztem bizonytalanul.
Titokzatosan rám mosolygott.
- Hé, gyere már! – kiáltotta Cole.
A fiúk eltűntek, és én még mindig ott álltam az ajtóban.
